Még karácsonyra lepett meg bátyuskám egy körtével és egy naranccsal. De ezeket nem zöldségesnél, hanem egy dob szaküzletben vásárolta. Nem ehetők, cserébe viszont furfangosan valami szemcsés anyagot rejtettek a gyártók a gyümölcsformára fröccsöntött műanyagba. Tehát valójában csörgők. Időnként előveszem és gyakorolgatom. Csörgőzni ugyanis nem könnyű. Mármint pontosan és jól. Össze vissza persze bárki tud.
Igy is lehet:
na nekem ez pont még nem megy, de már egy triolás és egy nyolcados alapgrúv egészen jól szól. Mostanában a körtén gyakorlok. Annak kicsit magasabb és finomabb a hangja. A naranccsé pedig pregnánsabb. Majd egyszer biztos fog már a kétkezes különfikcsizés is menni.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése