Manyusz

Vasárnap tartottuk Manyusz szülinapját. Már vagy egy hónapja kitaláltam mit fog kapni. Vettem egy óriás üveg képkeretet, és rólunk gyerekkori fényképekből mozaikot akartam csinálni. Mult hétvégén bátyám jött segíteni képetválogatni. Rengeteg kép van. Sikerült jó kis válogatást összerakni.
Alaposan be is csomagoltuk. Jó kis ajándék lett, egész elérzékenyült az egész család.

Este ráadásul volt koncertem is, élveztem, bár az eleje kicsit döcögősre sikerült. Aztán még egy heppi börszdéjt is sikerült berejteni a programba.

Szerintem a legjobb ajándékok mindig valahogy saját készítésüek, vagy legalább is van benne valami saját. Legalább az ötletnek eredetinek kell lennie.

basszusgitár

Ma zenekari gyakorlaton nem jött egy basszusgitáros vagy bőgős sem, ugyhogy én ugrottam be. Nagyon élveztem. Ez is jó hangszer. Azt hiszem a három kedvenc hangszerem a gitár, a zongora, meg a basszusgitár. Igaz a bőgő is nagyon jó, meg a fúvosok is tetszenek, csak azt hiszem az nekem nem menne. A dob viszont szintén nagyon tetszik. Wááááááá, szóval, fussunk neki még egyszer. Lényegében minden hangszer nagyon tetszik, csak vannak olyanok, amiről úgy gondolom menne nekem is.

Björn a mágikus karkötő

Történt ugyanis, hogy az öcsém Stockholmba keveredett egy évre, ottan pedig jön a derhenyő, ezért egy jelentősebb méretű dobozt teleraktunk ruhával, hogy ne fázzon a szegény. De ha már egy ilyen jelentős pakk utazik át Európán gondoltam készítek valami kis meglepetést is, hogy had örüljön az árva. Vettem fonalat, és kreatívkodtam. Aztán jött az ötlet, hogy használati utasítás is kéne hozzá. Ezt is legyártottam. Az ajándék viszont annyira valószerűre sikerült, hogy öcsém nem is vette észre, hogy nem igazi. Azt hitte, hogy találtam valahol ezt a fura dolgot, és megvettem, mert biztos tetszene neki is. Csak mikor szkájpoltunk már vagy 10 perce akkor esett le neki, hogy ez nem igazi. Én meg nem értettem addig a reakcióját. Miért nem találja viccesnek annyira. Talán haragszik rám. Egyszóval tényleg mágikusra sikerült.

rubik kocka

Régebben már ki tudtam rakni a rubik kockát. Valamikor az egyetem elején rámént egy hétvégém de kiokoskodtam, aztán persze azóta elfelejtettem már, hogy is volt pontosan. Már jó ideje az asztalomon hevert egy összekevert kocka. Régóta szemezek vele. Ma végre eljött az ideje, és megint kitaláltam, hogy is van. Csűrtem, csavartam, tekertem, forgattam és a végén sikerült. Nagyon jó érzés kirakni. Azóta többször is kiraktam, fura, hogy mennyire jó érzés mikor összeáll a végén mind a hat oldala. Zseniális találmány. Mikor az ember kicsit letört csak fogja, kirakja és egyből ott a sikerélmény. Esztétikus is szerintem a kirakott kocka látványa. Bár szegény kockám nagyon kopott már. Egy matrica hiányzik is róla. De azért még lehet csűrni, csavarni, tekerni, forgatni.

off beat papagáj

http://birdloversonly.blogspot.com/2007/09/may-i-have-this-dance.html

12 óra

12 órát, igen, pont ennyit sikerült aludnom. Tegnap hazaértem, és este nyolc tájt ledőltem ruhástul az ágyamra, hogy megnézek valami random filmet. Szerintem öt perc sem kellett és már aludtam is, annyira, hogy fel sem ébredtem másnap reggelig. Lehet, hogy egy kicsikét fáradt voltam?
Jólesett.

a38 day 4

Az utolsó napja a fesztiválnak. Richard Bona. Méltó befejezése volt ez a koncert ennek a fergeteges fesztiválnak. Különleges, hogy egy fesztiválon minden egyes koncert ennyire jó legyen. Mindegyik kicsit más, és maga nemében fantasztikus.
Bona szeret Budapestre járni, szereti a gulyást. Most viszont nem akarták beengedni a határon. A határőr megállította, mert rajta volt egy listán. A kérdésre, hogy pontosan milyen lista, vagy miért nem kaptak választ. Sok telefonálgatás után már az egész minisztérium azt próbálta elérni, hogy beengedjék az országba. Végül szerencsére nem kellett 2011 december 31-ig várni, hogy bejöhessen. De a koncert igy is csuszott egy bő órát.
Még sosem láttam élőben. A zenéje kedves, szép, huncut és csintalan. Olyan mint az ember. Itt egy jó példa, tényleg ilyen (ő a basszusgitáros)
http://youtube.com/watch?v=iimMKWF7SK0
Hatalmas hangulat volt az egész koncert alatt. Sokszor afrokubai lüktetés. De elkalandoztak mindenfele a funkytól a swingig. Elképesztő a pali.
Remélem a határon való szivatás ellenére továbbra is megtartja a jó szokását, hogy erre jár évente legalább egyszer.

Zenélni pedig kell!